Az autót az 1952-es Genfi autószalonon mutatták be. A FIAT versenyszakérői építették, amely független felfüggesztéssel, csővázzal, és egy új 2,0 literes V8-as motorral büszkélkedhetett, amely 110 LE-nél nagyobb teljesítménnyel rendelkezett.
Nem ezek a paraméterek voltak azok amely jellemezték a FIAT-ot, inkább a kisebb autók és motorok domináltak mindig a gyár életében. Eredetileg nem egy V8-as motort szerettek volna építeni, hanem egy új V6-os projektként indult, amely egy hatüléses gépkocsiba került volna. A fejlsztések során azonban V8-ig növekedett. Az új gépkocsi projektjét azonban törölték, így maradt egy V8-as motor amit sehova nem tudtak beépíteni. A FIAT tervezői szerettek volna építeni egy olyan autót amely potenciális győztesként vehet részt az Olasz GT Championship 2,0 literes kategóriájában.Érdekesség, hogy az olaszok az autót 8V-nek azaz olaszul „Otto Vu”-nak nevezték el. Ez azért történt, mert azt gondolták, hogy a V8 nevet a FORD bejegyzte védjegynek. A FORD sohasem védte le azonban ezt a kifejezést.
A FIAT 8V tökéletes jelölt volt a legkiválóbb olasz autó építőknek: Zagato, Ghia, Vignale. Mindhárom tervező elkészítette a saját maga verzióját.
Az 1954 és 1954 közötti két évben 114 darabot gyártottak, de a különböző karosszériák miatt nagyon eltérőnek mutatkoztak az egyes autók, annak ellenére, hogy az alváz és a motor mindegyikben ugyanaz volt.
A 8V speciális változatai a versenyeken jól szerepeltek. 1955-ben a Targa Florio, 1956-ban az olasz sportautóbajnokság, 1957-ben a Mille Miglia osztálygyőzelmét szerezte meg.
