Karl Jaspers 1883. február 23.Németország – 1969. február 26. Svájc
A filozófust jelentő görög szó philoszhophosz különbözik a szophosz-tól. A bölcsesség (a lényeg) kedvelőjét jelenti, megkülönböztetve őt attól, aki azt hiszi, hogy a bölcsesség birtokában van. A szó jelentése ma is érvényes. A filozófia lényege nem az igazság birtoklása, hanem az igazság keresése, tekintet nélkül arra, hogy hány filozófus hamisítja meg a szó értelmét dogmatizmusával, az oktató elvek tömegével, azzal a szándékkal, hogy végérvényes és teljes legyen. A filozófia úton-levést jelent. Kérdései lényegesebbek válaszainál, s minden kérdés további kérdést szül.
(Karl Jaspers)
Martin Heidegger 1889. szeptember 26. Németország – 1976. május 26.
Egyetlen tudomány mint tudomány, azaz szigorúan véve mint tudomány sem tudja megközelíteni saját alapfogalmait és azt, amit ezen fogalmak megragadnak. Ez a tény azzal függ össze, hogy egyetlen tudomány sincs abban a helyzetben, hogy saját tudományos eszközeivel önmagáról is tehessen kijelentéseket. Az, hogy mi a matematika, sohasem deríthető ki matematikailag; az, hogy mi a nyelvészet, sohasem fejthető ki nyelvészetileg; az, hogy mi a biológia, sohasem mondható meg biológiailag. Az tehát, hogy mi egy tudomány, már kérdésként nem tudományos kérdés többé. Abban a pillanatban, amikor feltesszük a kérdést, hogy egyáltalán mi a tudomány, ugyanakkor mindig a lehetséges meghatározott tudományokra kérdezünk rá, ezért a tudakozó új területre lép át, amely más bizonyítékokat és bizonyítási formákat igényel, mint amelyeket a tudományok területén megszokottként ismernek el. Ez a filozófia területe. Nem emeletként húzzák rá a tudományokra, nem ragasztják hozzájuk. A filozófia maguknak a tudományoknak lényegébe van zárva, ezáltal érvényes a tétel: egy puszta tudomány csak oly mértékben tudományos, azaz valódi tudás s nem pusztán technikai hozzáértés, amilyen mértékben egyúttal filozófiai is.
(Martin Heidegger)